„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon. Nehéz méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat, tévedéseinket, megsokszorozva erőfeszítéseinket. A magyar munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk, tudják mindezt, s ők azok, akik mindennek a mélyebb értelmét megértették velünk. Ha a szerencsétlenségükben osztozunk, miénk a reményük is. Olyan örökséget hagytak ránk, amelyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk.”

Részlet Albert Camus: A magyarok vére című írásából, 1957-ből.