Bemutatkozás


Az Antall József vezette kormány 1990. évi hivatalba lépését megelőzően már létrejött több olyan volt politikai üldözötti szervezet, amelyeknek vezetői a kormánnyal azonnal felvették a kapcsolatot annak érdekében, hogy az alapító okirataikban meghatározott célok megvalósításához segítséget kapjanak. Egyidejűleg ezek a szervezetek felajánlották a kormánnyal, illetve az egyes minisztériumokkal való együttműködési készségüket is. Ugyanezt tették azok a szervezetek is amelyek a kormány hivatalba lépését követően jöttek létre.

Bizonyos idő eltelte után a kormány előtt nyilvánvalóvá vált, hogy célszerűtlen, időigényes és sokszor ez e körben elérni kívánt elképzelések megvalósítását akadályozza, ha a kormány vagy annak tagjai az egyes szervezetekkel külön folytatnak tárgyalásokat, ami nem kívánt párhuzamosságokhoz is vezetett. Emiatt megfogalmazódott az az igény, hogy a szervezetek és a kormányzat közé kell illeszteni egy olyan szervezetet, amelyet a kormány hoz létre, a kormány felügyeli és amely napi kapcsolatban van a kommunista rendszer volt áldozataival, illetőleg az általuk létrehozott különböző, volt politikai üldözötti szervezeteket tömörítő szervezetekkel. ennek érdekében született meg az 1047/1992 (I:10) kormányhatározat, amely létrehozta a Szabadságharcosokért Alapítványt.

Az alapítást megelőzően szakértői oldalról többen kezdeményezték, hogy az alapítvány nevében legyen utalás 1956-ra. Erre nem került sor, azért, mert a Szabadságharcosokért megnevezése az alapítványnak tágabb kört ölel fel, mert benne van az 1945 és 1956. október 23. közötti kommunizmus elleni ellenállás világa, illetőleg az akkori megtorlások áldozatai és az ártatlanul meghurcoltak (recskiek, Szovjetunióba elhurcoltak, Magyarországon internáltak stb.) köre is.

A kormány az első kuratóriumot 14 taggal állította fel. Átérezve az ügy jelentőségét, több miniszter is tagja lett, valamint az országosan meghatározó jelentőségű volt politikai üldözötti szervezetek (POFOSZ, TIB, 56-os Szövetség, PEK, SZORAKESZ, 56-os Magyarok Világszövetsége, 56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség) elnökei és a Recski Szövetség főtitkára.

A Szabadságharcosokért Alapítvány alapító okirata az alapítvány céljaként az 1956 előtti politikai üldözöttek és az 56-os forradalom és szabadságharcokban részt vevők és sérelmet szenvedők támogatását, szociális ellátásának javítását határozta meg, hiszen ez a személyi kör a kommunizmus évtizedei alatt nagy szenvedéseken ment át, a társadalom másodrangú állampolgárai voltak.

A kormány az alapítvány létrehozásával egyidejűleg úgy döntött, és ezt az alapító okiratba is belefoglalta, hogy határozatlan időre a közalapítvány használatába adja a Budapest 16. kerület Újszász utca és Diósy Lajos utca által határolt épület együttesből (volt szovjet laktanya) a 41. és a 19/a számú épületeket. A kormánydöntés értelmében az ingatlanok a magyar állam tulajdonában maradtak, a kezelői jog pedig a Belügyminisztériumé lett. Az épület együttes lakhatatlan állapotban volt, ezért a kormány azok felújítására 300.000.000 Ft-ot fordított. A felújítás befejezése után volt politikai üldözöttek részére, akik az üldöztetésük tényét igazolni tudták (pl. politikai okból börtönviseltek stb.) utalta ki a Szabadságharcosokért Alapítvány mint használó az ott lévő lakásokat.

Az elkövetkezendő években a kuratórium személyi összetétele többször megváltozott.

A kormány az alapítvány működését folyamatosan figyelemmel kísérte, és annak eredményes működését látva kezdeményezésére a Fővárosi Bíróság az alapítványt 2000. augusztus hó 10-én közhasznú szervezetté sorolta át.

Az 1993/2003 (IX.9) kormányhatározat pedig arról rendelkezett, hogy az akkor az alapítványt kormánydöntés alapján felügyelő belügyminiszter gondoskodjék az alapítványnak közalapítvánnyá való átminősítéséről. A fővárosi bíróság a belügyminiszter e körbeni kezdeményezését követően a 2004. január hó 7-i végzésében rögzítette, hogy az alapítvány új jogi minősítése: közalapítvány.

Az alapító okiratnak ezt követően is több módosítása történt elsősorban amiatt, hogy a kurátorok közül többen meghaltak.

A jelenleg működő kuratórium elnökkel együtt 12 főt tesz ki.

A kuratórium személyi összetételének különböző változásai egy személyt nem érintett. 1992 óta az elnök dr. Boross Péter, aki az elnöki tisztséget más magas állami tisztségek viselése mellett is folyamatosan ellátta és ellátja ma is.

Lassan két évtizede a kuratórium feladatai kibővültek a Kozma utcai Budapesti Fegyház és Börtönben lévő ún. Kisfogház működtetésével, amit eredményesen lát el.

Bár a volt politikai üldözöttek személyi köre a biológia törvényszerűségei miatt jelentősen csökkent, de azokra a szervezetekre, amelyek a volt politikai üldözöttek képviseletére, támogatásukra, segítségükre létrejöttek most is szükség van, hiszen az elhaltak hozzátartozóival és pártoló tagokkal kiegészülve jelenleg is eredményesen tevékenykednek. Annak érdekében, hogy működésük a jövőben is eredményes és biztosított legyen, a Szabadságharcosokért Közalapítvány a Budapest V. ker. Nádor utca 36. IV. és V. emeletén helységeket bérlő, a Közalapítvány érdekkörébe tartozó szervezetek támogatására átvette a bérlői pozíciót. Ezáltal a bérbeadó magyar állam felé a Közalapítvány vált kötelezetté, az ott lévő volt politikai üldözötti szervezetek részére pedig ingyenes szívességi használatot biztosított. Ebből következően ezeket a szervezeteket e körben pénzügyi kötelezettségektől mentesítette és következésképpen adminisztratív terhektől is megszabadította.

Az immáron majd három évtizedes működése a Közalapítványnak bebizonyította, hogy a kormány 1992-ben helyesen döntött, mert a Közalapítvány eredményesen töltötte be azt a feladatot, amely a kormányzati döntésen alapult.

A volt politikai üldözöttek szervezetei pedig napi szinten továbbra is igénylik a Közalapítvány segítségét a legkülönbözőbb ügyeikben.

 

Készítette: Silverside Stúdió